Jól ért véget a péntek estém, és jól kezdődött a szombat reggelem... Azt hittem, a mostani osztályom "normális", és nem kezd el mindenki ok nélkül cseszegetni... Nagyot kellett csalódnom. Valamelyik nap rámmozdult egy 30 éves az egyik buszon, én meg totál kiakadtam, és publikus úton kértem az összes pedofil állatot, hogy álljon le... Erre a drága osztálytársaim (kb. 6 fiú) elkezdtek kiparodizálni. Az oké, hogy nem vagyok szép, sose gondoltam magamról ilyesmit. De könyörgöm, nincs akkora seggem, hogy attól hányni lehetne, ha ránézel, és egy pedofilnak aztán halál mindegy lesz, hogy a csaj ronda vagy szép-e, a lényeg, hogy dugható préda legyen... -.-" Szánalmasak. Azt mondják, hogy mi, lányok nyalizunk a tanároknak, közbe pedig miket gondolunk róluk. Nem mintha ők nem ugyanezt csinálnák... És mellesleg, akkor bezzeg jók vagyunk, amikor jegyre csinálunk csoportmunkát, és összeáll 2-3 lány, aztán a fiúk meg sz*rt se csinálnak (bocsánat...) és "becsatlakoznak" hozzánk az engedélyünk nélkül. Azért a pofátlanságnak is van határa. Nem gond, következő évben majd leshetik, hogy mikor csatlakozhatnak hozzánk és mikor adjuk oda a kész házinkat lemásolásra. ;)

Szombaton lent voltam dolgozni Isu tanyán. Jó kis nap volt, de eléggé leégtem (megint), bár most leginkább a mellkasomon és az arcomon. A vicces az, hogy sikerült a fülemnek is leégnie. Szombaton nem lovagoltam, mert lent volt Oti, aki eléggé kisajátítja a Szilajt, és nem akartam magamra haragítani azzal, hogy rajta lovagolok. Azonban vasárnap végre felülhettem a kincsemre! Legalábbis azt hittem. Léptem vele párat, amikor jött Tündi, hogy egy soron kívüli lovas ülne a Szilajra. Magamban picit forrongtam, de leszálltam róla, és akkor kihoztuk helyette a Mámort. Pici csúszásban voltunk, mert Mámort lekellett még pucolni, aztán felnyergelni és úgy mehettünk. Fruzsi volt az oktatóm, és rendesen megdolgoztatott. Annyira fájt lovaglás után a fenekem... Fúú. :D De élveztem nagyon. A Mámor kicsit hajtósabb, mint a Szilaj, de őt is élmény volt lovagolni, bár a nyerge kissé törte a fenekem...  Vágtáztunk is! Nehéz volt beugratni, kábé 3x próbálkoztam mire sikerült. Féloldalas paci, szóval bal kézre rosszul ugrott be és képtelenség átugratni helyes lábra. Jobb kézen viszont nagyon szuper volt. Párszor leállt ügetésbe, de amint rájöttem, hogy hogyan is mennek nála a dolgok, sikerült 1,5 kört végigvágtáznunk! :) A kobakom nagyra volt állítva, és rendkívül zavart lovaglás közben, szóval ezért sikerült csak 1,5 kör. De én ígyis elégedett vagyok. :) Ezután a kengyel nélküli lovaglást gyakoroltam. Folyton vissza akartam tenni a lábamat a kengyelbe, így Fruzsi megelégelte a dolgot, és szó szerint kivette alólam a nyerget. Még sosem ültem így szőrén, de jó volt. Ügettem is kicsit, és volt egy kis halálfélelmem, hogy leesek, de végig fentmaradtam a lovon. :) A Sutyis esésem óta elég gyakran törnek elő belőlem ezek a halálfélelmek. Zavaró, de remélem egyszer elmúlik. Képek természetesen készültek. :)

Hétfőn untam az agyamat. Nem mehettem át Fruzsiékhoz, mert az anyukája mérges volt rájuk, szóval a telkünkön töltöttem az időm nagy részét. Elmentem papámmal biciklizni az erdőbe, de hamar hazatekertem, mert puhány vagyok még, és a lábam nem bírta sokáig. Estefelé egy sündisznó tévedt a kertünkbe. Lerohantam hozzá, leültem mellé és fotózgattam. Egy ideig nem mert megmozdulni szegényke, de aztán rájött, hogy nem bántom és felbátorodott. Odajött hozzám, megszaglászta a nadrágomat és eltipegett. Rettentő aranyos volt. Készültek róla is képek! :)

Kedden reggel először Szandihoz mentem át. Nem volt otthon náluk senki, és unatkozott, meg a loviba is később mentünk le. Segítettem kitakarítani, aztán pedig átöltözött és indultunk le. Szinte egy lélek sem volt a tanyán, de nem is bántuk. Reggel még dögmeleg volt, de délutánra felengedett az időjárás és esett is az eső. Még az eső előtt kihoztuk a Mókust futószárra. Ugrott is kicsit, mindenről készült kép. Miután behoztuk, eleredt az eső, pedig pont akkor akartam lovagolni. Vártunk úgy egy órát, aztán úgy tűnt, végleg elállt. Kimentünk a pályára, felszálltam, és elindultam lépésben, mire megint esni kezdett az eső. De már nem érdekelt minket, az egész órát szakadó esőben tartottuk meg. Mindketten csurom vizesek lettünk, meg persze Szilajka is, de remek óra volt. Mentem kengyellel és kengyel nélkül is, mindenféle feladatokat kaptam amik segítenek nekem a későbbiekben, egyszóval jó kis óra volt ez. :) A végén leugrottam a Szilajról, és "beszaladtunk" az istállóba. Leszereltem, odaadtam neki az almáját és mentünk haza. A lovaglásomról is készültek képek, és Szilikéről is. :)

Azt megjegyezném, hogy rendes lovaglócuccom nincs, szóval farmerbe szoktam lovagolni, és mivel nem volt hosszú farmerem és csizmám (nem vittem le Érdre), ezért így lovagoltam. Tudom, hogy iszonyatosan nézek ki így a lovon (meg úgy amúgyis), de most ez van. :) Broncos képek jobbak lesznek. ;)