Hát, azt hittem, remek elő-szülinapi partim lesz a hétvégén. Bizonyos szempontból az is volt. Egy ideig... Először csak Zsófi, Kami és én voltunk és remekül szórakoztunk, megnéztünk két filmet míg Ancsára vártunk. Minden tök jó volt, sokat nevettünk meg minden. Aztán megjött Ancsa. Felköszöntöttük Zsófit (én persze kimaradtam... de nem zavart a dolog, ugyanis Zsófiéknál voltunk, és neki lesz előbb a szülinapja, így érthető). De aztán Kami sajnos elment, és maradtunk Ancsa, Zsófi és én. Ancsa végig rettentő bunkó volt velem, és rohadtul irritált a dolog, ugyanis én is szülinapos voltam, és nemtudom mi adott neki okot arra, hogy lenézően viselkedjen velem. Persze nem szóltam róla neki, így utólag visszagondolva már bánom is. Végig nyűgnek éreztem magam nálunk, Ancsa és Zsófi remekül elvoltak, és amikor eszükbe jutottam, csak sértés jött ki a szájukon. Roppant bosszantó volt... Aztán ott hágott a tetejére a dolog, hogy ugye áthozták Zsófi szülei a bátyja ágyát, összetolták Zsófiéval és így aludtunk. DE! És most jön a legfelháborítóbb rész. Ancsa szépen befeküdt kívülre, zsófi belülre és én mehettem középre. Nem lett volna gond, bár előtte megjegyeztem, hogy nem alszom középen, mert nem szeretek úgy aludni, nem is tudok, és rugdosok álmomba, így végüg, ha engem raknak középre. De csak azért is ott kellett aludjak. Még oké lett volna, de a fán aludtam egész éjszaka, mert mindketten álmukban jöttek befelé, én meg alig pár centin aludtam, az a pár centi pedig a fa volt... Alig aludtam egész éjszaka valamit, és az volt a legpofátlanabb, hogy egyrészt még utána ott nagyzoltak, hogy ők milyen jól aludtak, meg nekik tök jó volt (és megjegyzem semelyikük se mondott semmit, amikor kínomban már leköltöztem a földre [ami ezerszer kényelemsebb volt a fánál]), másrészt hisztizett mindkettő, hogy mennyire fáradt. Akkor én mit mondjak?! Személy szerint Zsófival semmi bajom, eddig is nagyon jó barátom volt, mindig jól kijöttünk és hülyéskedtünk, és egyikünk se vette magára, ha a másik bunkó volt, mi így fejezzük ki egymás iránt a tiszteletünket. De az, hogy Ancsa így bánt velem (pont a szülinapomon?!), az írtózatosan bántott. Azt hittem, a barátom. És amikor Zsófival kettesben vagyok, vagy más társasági körben (értsd: nincs ott Ancsa), akkor ő is tökjó fej. Ha viszont ott van az a bizonyos 3. tag, rögtön mindketten engem szapulnak. Az meg szintén felháborító volt, hogy sajnos szegény Kamit nem engedték máshol aludni, így haza kellett kísérnünk, és Ancsa tökre lekezelően fintorgott, hogy egyedül Zsófi mennyen el vele, mintha bazinagy nyűg lenne a hátán hazakísérni a barátját... Felháborító. És miért írom le ezeket névvel ellátva? Hogy ha olvassák, ismerjenek magukra, gondolkozzanak el azon, hogy mit hogy tettek, és mások is gondolkozzanak el rajta, hogy ilyen emberek léteznek...

Mindegy is, nem hergelem magam tovább. Jó hír viszont, hogy Kamira mindig minden tekintetben számíthatok (ezúton is köszönöm neki, hogy a barátomnak tudhatom♥) és megígérte, hogy tartunk majd (remélhetőleg minnél előbb) egy utó-szülinapi partit, és rendesen megünneplünk engem is. :) Ami pedig megkoronázta a napomat, hogy elengedték Broncóra! :) Már alig várom a nyarat, és kíváncsi vagyok mit szól majd Kami Broncóhoz  és a western stílushoz. ^^ Fúú, tökre fel vagyok pörögve, pedig még messze a nyár! :)

Egy bulifotóval búcsúzom, illetve az aktuális kedvenc számommal. Mindenkinek további szép napot, és élvezzétek a nagy havat, ne utáljátok! :) Én személy szerint imádom, nagyon-nagyon régen nem esett már ilyen jó, nagy hó, ami nem olvad el 2mp alatt, hanem tartósan megmarad és jókat fetrenghetek benne. Higgyétek el, megfiatalít! :) Mintha csak a gondtalan kisgyermekkoromat élném újra. :)

http://www.youtube.com/watch?v=Lg31XQR22zg&feature=channel_video_title