Ismét jelentkezem Broncoról. Gulliveren ülök, hétfőn Vanival együtt lovagoltam még délelőtt, de délután már egyedül én mentem rajta, és én is fogok, bár most még párszor felül rá a Betti húga is, de amint elmegy ismét csak enyém a szerelmem! *-* :) Annyira boldog vagyok. Persze beárényékolta a boldogságomat 1-2 dolog is, de annyira nem sok. Első nap délelőtt szuper pályát mentünk, nem is döntöttünk. Délután egy hordót, aztán lecsaltuk a pályát is, úgyhogy vagy 4x kezdtük újra, de Yui felvette videóra is. xD Vicces volt :D Aztán nem döntüttünk többet odafele, visszafele az utolsó bólyát döntöttük volna, DE! Höhöhö, megfogtam és visszalöktem és talpon maradt és nem dönöttünk szóval nincs hibapont és szuper vagyok. :D Aztán délután lovaglás után lefürdettem. Olyan hisztit  levágott... Nemhiszem, hogy fél a víztől, egyszerűen csak hisztis. Egész héten amúgy. Ma olyanokat bakolt alattam és dobálta magát, de megelégeltem és rohadtul megneveltem. Azután egy rossz mozdulata nem volt velem szemben. Az más kérdés, hogy Betti húga alatt idióta volt... :D Délelőtt meg is harapott, a kisujjamat bekapta és akárhogy ütöttem-vágtam, nem engedte el. Csak azért tudtam kiszedni,mert nyáladzott és kicsúszott az ujjam. És ha nins rajta a sebtapasz, akkor eltörik. Ígyis a két csont között harapta meg és rohadtul fáj... Mindegy, túléltem és legalább engesztelés képpen iszonyat szépen ment pályát is, spinnelt, mint a versenyzők, oldalazott és hátra is lépett nekem. :) Eddig nem nagyon sikerültek ezek, de most remekül mentek, nagyon büszke is voltam rá. Tegnap még lefürdettem a Sunsetet, a Tökit és a Pötyit is.

Halihóóó emberek! :D Broncoról jelentkezem, élek és virulok, kicsit fáj a fejem, de megvagyok, sokat hülyültünk és első nap medencéztünk is. Fantasztikusakat röhögtünk, nagyon vicces volt, remélem a hét további része is ilyen jó lesz. Még nemtudom kit kapok, egyenlőre nem tudni erről semmit. Majd holnap reggel kiderül, este megpróbálk megint jelentkezni, akkor elmesélem, hogy kit lovagolok a héten. :) Remélem Gullivert. ^^ Amúgy most is 19-en vagyunk a táborban, mint 1. héten. Lehet az én átkom ez. O.o Miattam vagyunk ilyen sokan. :O :D Na mindegy. :D

Tegnap megint itt volt Ancsi és fotóztunk. Hülye képek készültek, ezekből egyet se merek felrakni, bocsi. :D Viszont a lufinkról, mobiDick-ről rakok fel képeket. :D Unalmunkban felfújtunk két lufit és az egyiket, egy üzenettel ledobtuk a 7.-ről. Négy kissrác megtalálta és annyira feltüzelte a kíváncsiságukat, hogy képesek voltak ordibálni, hogy vagy dobjunk le mégegyet, vagy menjünk le mi is, mert így egyikünk sem unatkozik. Vicces volt, sokat nevettünk, de természetesen nem mentünk le. :D Ancsi gépével fotóztunk, mert az enyémnek mind a négy eleme töltőn van (csak kettő kell, de a pótot is lemerítettem XD). Szuperprofesszionális a gépe, mert olyan hihetetlenül szép képeket csináltunk, főleg kettőnk szeméről. Erről is rakok fel képet. =) Az enyém a zöld szem, Ancsié a kék. Fantasztikusan szép szeme van, annyira irigylem érte. =( :D

Nos, az a helyzet, hogy nem vasárnap megyek Fruzsiékhoz, ahogy eredetileg terveztük, hanem még szombat este. Apa műszakját megcserélték, így szombat helyett vasárnap dolgozik, szóval nem tud levinni. Így a program is változott: még ma kitakarítok itthon, összepakolok a szobámban és bepakolok a bőröndömbe, holnap reggel pedig hajatmosok, még átjön Ancsi egy újabb fotózásra, aztán délután vásárolni megyünk és este go Fruzsiékhoz. =) Alig várom már, végre látom mindkettejük buta fejit! =) Már hiányzott, hogy olyan lelkesedéssel beszélgessen velem Fruzsi, mint ahogyan tegnap. Nagyon, nagyon hiányzott már. De szívből örültem neki. =) Szóval nem rontom el a pillanatot, és mindent megteszek, hogy életünk egyik legjobb Broncos nyaralását éljük át!

3 nap... Megint kihagytam ennyit, bár az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ebből csak egy napon történt velem valami említésre méltó is. Nem, most hogy belegondolok, két napon is volt valami...

Elsőként: Szombaton elmentem Ancsival meg a kutyusommal szórólapokat osztogatni a környékre. Meleg volt... nagyon meleg. De bírtuk. Jó kis túra volt, örültem, hogy kimozdulhattam kicsit. Először felmentünk hozzájuk, hogy igyunk és Ancsi összeszedhesse a cuccait, aztán jöttünk át hozzám. Felraktuk a gépemre Ancsi gépéről a képeket (Canon-ja van!!! *-*) és csináltunk újakat is. Hát... Abból inkább nem rakok fel, mert ahogy mondani szokták: a hülyeség határtalan. És rengeteg idióta kép született, de vicces dolog visszanézni őket. Gyakran nem tudtuk eldönteni melyikünk a nagyobb idióta a képen. :D Ezeket is felpakoltuk a gépemre, kajáltunk majd lementünk képeket csinálni. Megint vittük Mazsit, szóval róla is készültek ám képek. :D Lent már több jó született, így inkább abból rakok fel. Van egy sorozat, ami kifejezetten jól sikerült, nekem nagyon tetszenek. =) Ezután feljöttünk, felraktuk a képeket és Ancsi nemsokkal ezután hazament. Msn-en átküldtem neki a képeket (összesen 771-et), szóval elvoltunk. :D

Vasárnap úgy keltem, hogy irány a mosdó és mindjárt elhányom magamat... Rohadtul fájt a hasam. Nagy hányingerek közepette, verejtékesen, sírós fejjel és remegve a wc mellett guggoltam közel 2,5 órán át egy párnát szorongatva és azt suttogva, hogy nem akarok hányni... Felettébb felemelő reggel volt, de a továbbiakban se tisztult ki minden egészen. Többször le kellett pihennem, mert megint fájt a hasam, és fáradt is voltam.

És végül elérkeztünk a mához. Ma is rosszul keltem. A szívem majd' kiugrott a helyéről, de nem valami romantikus dolog miatt. Rémálmom volt. 15 éves vagyok, szóval elég gyerekesnek tarthat most mindenki, amiért felriadok így egy egyszerű rémálomból, de elmondom az okát. Születésem óta csak 3db rémálmom volt mindig is. Ha rosszat álmodtam, a három közül valamelyikkel találkoztam alvás közben. Nem újjal. És ezért rémít meg annyira ez a dolog. A három álmom a következőkről szól: a saját halálom megjóslása (de nem halok meg), a világ pusztulása miközben én túlélem de magányosan egyedül maradok a Földön, és a családom haláláról. Ez az új álmom is a saját halálom megjóslásáról szólt, de teljesen más formában. Elmeséljem? Akit érdekel, a Bővebben gombnál elolvashatja.

Na, itthon vagyok! :D Jó volt lent, sokat hülyültünk és dolgoztunk is. Ma reggeltől végig szakad az eső, szóval inkább bejöttünk nagyszüleimmel. Lehet, hogy kimegyek még a hétvégén két napra, de nem biztos. Az időtől és a kedvemtől függ.

Kicsit félek a következő Broncotól... még mindig. Hogy miért? Bárki bármit mond, érzem, hogy lesz ott egy kis balhé, vagy féltékenység, és tudom, hogy besértődünk majd egymásra Fruzsival... valami miatt biztosan. Mivel jön két olyan lány is, akiket én nem annyira ismerek, ám ő tökéletesen, szuperül kijönnek, ami nem is baj, de teljesen máshogy viselkedik velük szemben, mint velem... Ha én odamegyek hozzá és rátámaszkodom vagy valami, rögtön hisztizik és úgy kezel, mintha leprás lennék. De ha ott valamelyikük rátámaszkodik vagy csikizi vagy ölelgeti vagy mittudomén, az rögtön nembaj... Szóval ez iszonyatosan bánt, nem tudom mivan vele, de ahogy ismerem az ilyen problémák végkifejleteit, szépen csöndesen eloldalgok, hagyom, hadd vegye észre magát, aztán mikor észreveszi, már mással vagyok és én vagyok a hibás amiért nem vele vagyok... Ez szokott lenni. :) De már őszintén szólva belefáradtam a veszekedésbe... Úgyis neki lesz igaza, úgyis ő neki lesz joga megsértődni, úgyis én kérek bocsánatot, és ebbe már belefáradtam... Félek, és az a bizonyos 6. érzékem, ami most is jelez, még sosem hagyott cserben. Nem az van, hogy rástresszelem magamat. Szó sincs róla (ez most neked szólt Szandi). Tudom, hogy baj lesz... Elvonul majd Petráékkal, én meg Szandival elleszek, és a végén jön a balhé, hogy Szandi ez, Szandi az. Féltékeny rá, utálja, rühelli, de ha egyszer nem képes az érzéseimet figyelembe venni és engem előrébb helyezni a büszkeségénél, ahogyan én gyakran teszek vele szenben, akkor örökkön örökké megy majd a Szandi ez, Szandi az... :) De nem érti meg, az a baj. Neki a büszkesége fontosabb, mint én, és erről sose fog lemondani. Akkor viszont vagy egyedül maradok, vagy Szandira támaszkodom. Tudom, hogy jobban örülne, ha inkább egyedül maradnék, de társas lény vagyok, kellenek a barátok. :) Lennék én velük ötösben, szívesen. De valahogy nem az én társaságom. Nekem az egyik túl csendes, a másik túl hangos, valahogy nem illek én abba a társaságba. Reméltem, hogy egy csak hármas táborba megyünk, de csalódnom kellett. Nem akarom, hogy visszamondják (már nem is lehet), mert azzal az ő nyarukat is tönkreteszem és megint én leszek a rossz. :') Megint sírni lett kedvem, mint ezen a héten már sokadszorra, mióta tudom, hogy nem a mi kis táborunk lesz ez, de remélem túl fogom élni sírás nélkül, és végül jól záródik majd a nyaram. Szívből remélem. Mert, ha nem... azthiszem abba bele fogok roppanni. Nem sokat bír már szegény kicsi szívem. :')

Megint egy gyors post következik. Pontosan fél óra múlva megyek a telekre, előreláthatólag 2 napra, de ha az idő megengedi, akkor csütörtökig kint leszünk. Hogy miért is fontos ez? Mert nem lesz netem. Vagyis lesz, Fruzsiéknál van, de amennyiszer és ameddig én a laptopokat kölcsönkapom, nem lesz időm blogolni is. :D De nembaj, ha hazajöttem mindenről részletesen beszámolok. =]

Adios, kiscsibéim!

Fúú, rééges régen nem írtam már. Pedig lett volna mit, nem ezzel volt a gond. Voltak kis összeomlásaim, veszekedéseim, és remek pillanataim is, de őszintén szólva egyetlen egy nagy gondom volt/van: lusta vagyok. Nagyon nem volt kedvem írni. Most megpróbálom kicsit összefoglalni a dolgokat, amennyire az erőmből és az emlékezetemből telik.

Bronco szuper volt! Egyszerűen fantasztikus! Először Betyárt kaptam, rajta két napig ültem. Mint később megtudtam, alattam ment életében először osztályban és pályán is. Meglepődtem, mert ahhoz képest remekül ment, könnyen irányítható volt, és még csak alig egy hónapja volt nyereg alá szoktatva (előtte fogatló volt Büszkével együtt). Szerdától azonban végre a szerelmemen ülhettem. Fantasztikus volt! Egész héten úgy mentünk, mint a versenyzők, rendesen megvolt a versenytempó. Azonban szombaton, a bemutatón döntöttünk is és nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elterveztük. Sajnos nagyon sokszor mondott nekem ellent, húzott össze-vissza, mivel határozott voltam vele, nem ugrott ki, de éreztem, hogy ellenállni akar. Amúgy nagyon jól szórakoztunk, az egész hét varázslatosan telt, tele hülyéskedésekkel és nagy-nagy bulikkal! =] Gondolom, Gullivert mindenki felismeri, szóval a nagy szürke ló Betyár. =]

Tábor után egy hétre lementem Verpelétre (Heves megye, Eger mellett) Katee-hez. Nagyon jól szórakoztunk és rengeteget nevettünk. Velem egy időben Fruzsiék táborban voltak Broncon, de nem sokat voltak fent, szóval szinte semmit nem tudtam az ottani helyzetről, csak annyit, hogy Gulliver a hét elején tiszta őrült volt, még ágaskodott is... Megijedtem, hogy mi baja lehet. Annyit tudtam meg, hogy a Svédek, akik őket lovagoltál, teljesen elb@szták őket, mindegyik totál ideg volt. Féltettem a kincsemet, de tudtam, hogy Vani lovagolja, tehát nagyon fog rá vigyázni. =] Kaptam pár képet az édesemről, ide teszek is fel párat. ^^

Visszatérve Verpelétre... Szombaton (amikor érkeztem) még nem mentünk sehova, tehát döglődés volt a szobában. :D Vasárnap fotózgattam kicsit, főként Suzyt és a kertet. Suzy egy tündéri kis tacskó (vagy ahogy én hívom, daxli :D) keverék, iszonyatosan édes természettel. :D Mindene a labdája, de komolyan! Amikor nem figyelsz oda rá, hozza a labdáját, és ha azután se méltatod a figyelmeddel, a labdával a szájában elkezd ugatni... Haláli. :D És kifestettük a körmét kékre. xDD Meg a szomszédukban van egy cukorfalat, Németjuhász keverék kislány, elneveztem Dilayla-nak, de röviden csak Dili a neve. :D Mivel olyan dilinyós. =] Nagyon édes, és úgy tekint rám, mint a mamájára. =] Olyan nehéz volt otthagyni. =[ Úgy hazahoztam volna. =[

Hétfőn úgyszint semmit se csináltunk, de Kedden már mentünk lovardába! =] Fotózgattam össze-vissza, főleg Katát lovaglás közben, csináltam videót is a programjáról meg a pályájáról, majd azokat is felrakom. Délután elmentünk fotózni. Anyuja körbevezetett engem Eger és Verpelét környékén és remek fotókat csináltam, majd azokat is felrakom valamikor. :D Most csak ízelítőt kaptok belőle. =]

Szerdán elmentünk Katával várost nézni Egerben. Ez egy többnapos program volt, ugyanis mikor mentünk, elkezdett szakadni az eső, szóval csak a Minarita templomig jutottunk el. Csináltam pár képet, bár a templomról készültek sötétek és homályosak, de a gyertyákról szépeket csináltam. :D Még aznap voltunk a körmösnél is, és Kata után az én körmömet is megcsinálták. Valami zselés cuccot rakott rá a csaj, de iszonyat jó lett, nekem rohadtul tetszik. ^^ Otthon Katával unatkoztunk ezért kitaláltuk, hogy csinálunk egymásnak henna-festést. Lett egy a derekamon, meg a karomon. Sminkeltünk is, nagyon vadítóak lettek a szemeink. :D

Csütörtökön szintén várost néztünk, ezúttal a Bazilikába mentünk el. Meg voltunk a közeli parkban is, erről is vannak képek.

Pénteken loviba mentünk. Ez volt a második alkalom, hogy felültem Tornádó hátára. Először csütörtökön ültem rajta (ugyanis minden nap mentünk loviba). Csütötökön elpróbáltuk mi is a díjlovas programot és végigmentünk az akadálypályán, pénteken pedig már voltízshevederrel edzettünk, de egyedül! ^^ Csilla mondta, hogy lépjek, ügessek és csináljak amit akarok, mindjárt jön. Ebből a mindjártból lett fél óra, és addig gyakoroltunk pár díjlovas elemet. Aztán szólt, hogy léptessem le, hozzam fel és mossam le a lovat. ^^ Meg is volt, aztán elmentünk legeltetni, jött mellénk Kata és Marcika is. :D Marci elég furán legelt, szó szerint belement az árokba. :D Délután letakarítottuk a kötőfékeket. Míg szegény Kata egyel szenvedett (Toriéval), addig én megcsináltam a többit. xD Szuperek lettek! :D Ezután leszappanoztuk a nyergeket, madárPISZOKtalanítottuk a boxok ajtaját is, felsepertünk, lovat csutakoltunk és mindezt szakadó esőben! :D Még begumiztam Marci sörényét is. Első munkám, így elég béna lett. :D De nagyon jó délután volt. A kocsiban, hazafele már a kimerültségtől bediliztünk és mivel a rádióban a Judas ment, elkezdtünk ordítva énekelni. :D

Szombaton, mivel elmaradt a lovas vizsga az eső miatt (a pálya totál felázott) inkább bementünk Egerbe, hogy azért még láthassam az Egri várat. :D Fárasztó volt felmászni oda, de megérte, remek látvány tárult elénk. Csináltam sok-sok képet. Az Egri Csillagok színházi próbája éppen akkor zajlott, amikor ott voltunk, tehát leálltunk végignézni. Szegény rendező agyát direkt húzták a színészek, ilyen beszólásokkal:
színész no1: Hejj, eljátszom a hattyúk halálát.. - kis hatásszünet - most essek össze?
színész no2: Nem, még nem.
színész no1: Jó, akkor játszom még kicsit a hattyúk halálát.
Vicces volt, sokat szórakoztunk. :D Ezután a Minarethez mentünk. Kata már nagyon fáradt volt, így egyedül másztam meg. Borzasztó odáig felmászni. O.o Komolyan, bezártság érzetem lett tőle.. Pedig nincs ilyen bajom. Iszonyat keskeny és nagyon durva fordulók vannak benne. De fantasztikus a látvány onnan fentről. Lefelé pedig kész öngyilkosság menni... Délután 6 körül jöttek értem anyuék, és hazamentünk. Nagyon jól éreztem magam, és következőnek, remélhetőleg Kata jön hozzám, méghozzá táborom után! :) Remélem összejön. ^^ Majd elfelejtettem emltíeni a legfontosabbat! Találkoztunk a Road énekesével!! *-* Úgy kábé 5 centire hajtott el tőlünk, és mivel nem mertünk odamenni hozzá, nincs közös kép. xD Így utólag bánjuk, hogy nem ugrottunk rá a szélvédőjére, hogy adjon autogrammot... :D

A számláló lassan a vége felé közeledik, én pedig 3 óra múlva úton leszek Bronco felé! Eszméletlenül várom. Elég korán van még, tudom, de a gyomrom egy merő görcs és eredetileg 5-kor már fentvoltam. A bőröndöm majdnem indulásra készen. Még bekell pakolnom a tusfürdőt, sampont, lemosót, hajkefét és a fogmosó dolgokat, de enyi van össze-vissz. Két perc és megyek hajatmosni, utána felöltözök, beágyazok és reggelizek (ami igazi hőstett lesz, tekintve, hogy nem érzem a gyomromat az idegességtől...). Azért vagyok ideges, mert bár sokadszorra megyek, minden tábor egy új kaland számomra, és sose tudom mi fog történni. Ezért is várom annyira. Meg persze azért, mert láthatom Gullivert! ♥

Na, de megyek is. Nemtudom, hogy fogok tudni-e írni táborból. Majd próbálkozom 1x-2x. Pusszancs mindenkinek! :)

Jól ért véget a péntek estém, és jól kezdődött a szombat reggelem... Azt hittem, a mostani osztályom "normális", és nem kezd el mindenki ok nélkül cseszegetni... Nagyot kellett csalódnom. Valamelyik nap rámmozdult egy 30 éves az egyik buszon, én meg totál kiakadtam, és publikus úton kértem az összes pedofil állatot, hogy álljon le... Erre a drága osztálytársaim (kb. 6 fiú) elkezdtek kiparodizálni. Az oké, hogy nem vagyok szép, sose gondoltam magamról ilyesmit. De könyörgöm, nincs akkora seggem, hogy attól hányni lehetne, ha ránézel, és egy pedofilnak aztán halál mindegy lesz, hogy a csaj ronda vagy szép-e, a lényeg, hogy dugható préda legyen... -.-" Szánalmasak. Azt mondják, hogy mi, lányok nyalizunk a tanároknak, közbe pedig miket gondolunk róluk. Nem mintha ők nem ugyanezt csinálnák... És mellesleg, akkor bezzeg jók vagyunk, amikor jegyre csinálunk csoportmunkát, és összeáll 2-3 lány, aztán a fiúk meg sz*rt se csinálnak (bocsánat...) és "becsatlakoznak" hozzánk az engedélyünk nélkül. Azért a pofátlanságnak is van határa. Nem gond, következő évben majd leshetik, hogy mikor csatlakozhatnak hozzánk és mikor adjuk oda a kész házinkat lemásolásra. ;)

Szombaton lent voltam dolgozni Isu tanyán. Jó kis nap volt, de eléggé leégtem (megint), bár most leginkább a mellkasomon és az arcomon. A vicces az, hogy sikerült a fülemnek is leégnie. Szombaton nem lovagoltam, mert lent volt Oti, aki eléggé kisajátítja a Szilajt, és nem akartam magamra haragítani azzal, hogy rajta lovagolok. Azonban vasárnap végre felülhettem a kincsemre! Legalábbis azt hittem. Léptem vele párat, amikor jött Tündi, hogy egy soron kívüli lovas ülne a Szilajra. Magamban picit forrongtam, de leszálltam róla, és akkor kihoztuk helyette a Mámort. Pici csúszásban voltunk, mert Mámort lekellett még pucolni, aztán felnyergelni és úgy mehettünk. Fruzsi volt az oktatóm, és rendesen megdolgoztatott. Annyira fájt lovaglás után a fenekem... Fúú. :D De élveztem nagyon. A Mámor kicsit hajtósabb, mint a Szilaj, de őt is élmény volt lovagolni, bár a nyerge kissé törte a fenekem...  Vágtáztunk is! Nehéz volt beugratni, kábé 3x próbálkoztam mire sikerült. Féloldalas paci, szóval bal kézre rosszul ugrott be és képtelenség átugratni helyes lábra. Jobb kézen viszont nagyon szuper volt. Párszor leállt ügetésbe, de amint rájöttem, hogy hogyan is mennek nála a dolgok, sikerült 1,5 kört végigvágtáznunk! :) A kobakom nagyra volt állítva, és rendkívül zavart lovaglás közben, szóval ezért sikerült csak 1,5 kör. De én ígyis elégedett vagyok. :) Ezután a kengyel nélküli lovaglást gyakoroltam. Folyton vissza akartam tenni a lábamat a kengyelbe, így Fruzsi megelégelte a dolgot, és szó szerint kivette alólam a nyerget. Még sosem ültem így szőrén, de jó volt. Ügettem is kicsit, és volt egy kis halálfélelmem, hogy leesek, de végig fentmaradtam a lovon. :) A Sutyis esésem óta elég gyakran törnek elő belőlem ezek a halálfélelmek. Zavaró, de remélem egyszer elmúlik. Képek természetesen készültek. :)

Hétfőn untam az agyamat. Nem mehettem át Fruzsiékhoz, mert az anyukája mérges volt rájuk, szóval a telkünkön töltöttem az időm nagy részét. Elmentem papámmal biciklizni az erdőbe, de hamar hazatekertem, mert puhány vagyok még, és a lábam nem bírta sokáig. Estefelé egy sündisznó tévedt a kertünkbe. Lerohantam hozzá, leültem mellé és fotózgattam. Egy ideig nem mert megmozdulni szegényke, de aztán rájött, hogy nem bántom és felbátorodott. Odajött hozzám, megszaglászta a nadrágomat és eltipegett. Rettentő aranyos volt. Készültek róla is képek! :)

Kedden reggel először Szandihoz mentem át. Nem volt otthon náluk senki, és unatkozott, meg a loviba is később mentünk le. Segítettem kitakarítani, aztán pedig átöltözött és indultunk le. Szinte egy lélek sem volt a tanyán, de nem is bántuk. Reggel még dögmeleg volt, de délutánra felengedett az időjárás és esett is az eső. Még az eső előtt kihoztuk a Mókust futószárra. Ugrott is kicsit, mindenről készült kép. Miután behoztuk, eleredt az eső, pedig pont akkor akartam lovagolni. Vártunk úgy egy órát, aztán úgy tűnt, végleg elállt. Kimentünk a pályára, felszálltam, és elindultam lépésben, mire megint esni kezdett az eső. De már nem érdekelt minket, az egész órát szakadó esőben tartottuk meg. Mindketten csurom vizesek lettünk, meg persze Szilajka is, de remek óra volt. Mentem kengyellel és kengyel nélkül is, mindenféle feladatokat kaptam amik segítenek nekem a későbbiekben, egyszóval jó kis óra volt ez. :) A végén leugrottam a Szilajról, és "beszaladtunk" az istállóba. Leszereltem, odaadtam neki az almáját és mentünk haza. A lovaglásomról is készültek képek, és Szilikéről is. :)

Azt megjegyezném, hogy rendes lovaglócuccom nincs, szóval farmerbe szoktam lovagolni, és mivel nem volt hosszú farmerem és csizmám (nem vittem le Érdre), ezért így lovagoltam. Tudom, hogy iszonyatosan nézek ki így a lovon (meg úgy amúgyis), de most ez van. :) Broncos képek jobbak lesznek. ;)

Az előző bejegyzésemben említettem, hogy utolsó napon sütögetni mennénk a repülőtérre. Természetesen, az idő csak délutánra fordult jobbra, egész reggel esett és a program úszott... Azért első órára mindenki bement. Mozgásunk volt, és különösebben nem csináltunk semmit sem. A fiúk bent fociztak a nagy teremben, a kis teremben más osztály volt, a Kamilla, a Dia, a Noémi meg én pedig kint a folyosón nagylabdáztunk. Ez a "nagylabdázás" nálunk annyiból áll, hogy Péter bácsi kihozza a hangfalakat, rákapcsoljuk Kami telefonját, berakunk egy ütős zenét és ugrálunk a nagy terheslabdákon. Vicces. Miután kicsengettek, felmentünk a terembe hogy megvárjuk Ági nénit. Mivel ilyen retek idő volt, a suliban maradtunk mi és még két osztály. Az az osztály is ittmaradt, amelyikbe a "titkos szerelmem" jár. Azért írom idézőjelben, mert nem vagyok belé szerelmes, csak nagyon tetszik. :) Ági néni behozta a kisfiát is a suliba, akivel egy jót fociztam a tornaterem előtti folyosón. A nagy teremben Ancsa és pár fiú focizott, így abba megint nem mehettünk, a kis teremhez pedig nem volt kulcsunk, tesitanár meg persze sehol se volt egy se... Pont rúgtam a labdát Ancsának, amikor befordult a folyosóra Ő. És pont akkor szabadult fel a nagy terem, így teljes sebességgel rohantam be, hogy minnél távolabb legyek tőle. Persze, most kérdezhetnétek, hogy miért akarok távol maradni tőle, ha tetszik? A válasz egyszerű: félek. Félek minden pasihoz közeledni, aki tetszik, mert úgyis visszautasítanak... És az nekem túl fájdalmas. Ha pedig ilyen közel van, mint akkor volt, egyszerűen túl hangosan ver a szívem, félek, hogy a végén valaki tényleg meghallja. Ijesztő... Pedig nem vagyok szerelmes. És akkor dobban csak nagyot a szívem, amikor rám néz. És amikor bementünk focizni, természetesen neki be kellett néznie a terembe... Na mindegy is, hanyagoljuk a témát. Pár hónapig nem látom, aztán majd csak kijózanodok belőle valahogyan... Remélem. Rendeltünk pizzát, és amikor az megjött, mentünk fel a terembe a többiekhez. 30-an voltunk összesen, így 15 pizzát rendeltünk, és párokat alakítottunk. Én Zsófival osztoztam a pizzámon, de a három szelet mellé még egy negyediket is kaptam Ági nénitől.

Lerendeztem nagyszüleimmel, hogy holnap kivigyenek Érdre. Elvileg kintmaradunk jövőhét csütörtökig, szóval nagyon sok lovazás vár rám Szandiékkal! :) Nagyon keményen fogok dolgozni, hogy kiérdemelhessem azokat a lovaglásokat a Szilajka hátán. És természetesen sok-sok fotót is várhattok, remélhetőleg rólam és Szilikéről is készül pár nyereg alatt. Már megkérdeztem róla Szandit. :) Persze apa megfenyegetett, hogyha nem rakok rendet a szobámban, nem mehetek sehova. Általában rendszerető típus vagyok, a szobámban csak egy nagyon alacsony fokig szokott rendetlenség lenni, mert sokáig nem bírom kupiban. Most viszont olyan volt a fotelem, mint a háború súlytotta övezet... Sajnos eléggé fáradt voltam így év vége felé a vizsgahajrák meg a többi dolog miatt, és elhanyagoltam a környezetemet, de ma teljes rendrakást végeztem! Gyanítom, ennél szebb még nem is volt a szobám. Szóval, ne nagyon várjatok blogbejegyzést a hét további napjain, illetve jövőhét elején.

U.i.: A leégésem javult, de most meg úgy vedlek, mint egy bőrbetegséges kígyó...

Tegnap este ráírtam Anikóra (Isu tanyán oktató), hogy nagyon élveztem a vasárnapi napot, hogy segíthettem és rendkívül boldog voltam, hogy a végén felülhettem a Szilajra. És megkérdeztem, segíthetnék-e továbbra is és cserébe néha felülhetnék-e még a Szilajra? A válasz igen volt. Anikó azt mondta, nagyon örülnek minden segítségnek (el is kél most) és a Szilaj pedig bírni fogja, tehát mennyek nyugodtan. Mérhetetlenül boldog voltam! :) Szóval, a nyáron remélhetőleg minnél többet leszek lent és segítek a loviban.

Ma délután átmentem egyik osztálytársnőmhöz, Ancsához. Jött velem Zsófi és Kami is. Jól szórakoztunk, nagyokat nevettünk és Ancsák új kutyusa egy tündérbogár! :) Április 1-jén született, és egy igazi bolond! Szinte elmebeteg, és igaz, hogy kölyök még (10 hónapos) de az átlagnál sokkal izgágább. Alig lehetett lelőni. Kimentünk a hátsó kertbe rohangálni vele, fociztunk is egyet a kutyussal, és egy óráig voltunk kint, de még bent is ugrált ránk az ebédlőasztalnál. A végén megunta, és elment aludni. Eszméletlen aranyosan alszik! :) Természetesen bezabáltunk csokiból, chipsből, szotyiból és egyéb finomságokból. Mostmár félek ráállni a mérlegre... O.o Hazafelé a 46-os busszal jöttem. Felszállt egy pasi (alig 2cm-rel volt alacsonyabb nálam, de olyan 30 körüli lehetett) és a jobb oldalamról átvándorolt a bal oldalamra. Kissé mögöttem foglalta el a helyét (még mindig állva). Balra néztem, menetirány felé, és egyszer csak azt veszem észre, hogy a pasas megrögzötten bámul a képembe, és úgy két percenként végignéz rajtam és hátrébb hajol, hogy a seggemet is alaposan szemügyre vehesse... Ez eszembejuttatta azt a napot, amikor egy cigány pedofil simogatta a kezemet a buszon és bámulta a fenekemet... Ennyire csak nem lehet jó!... -.-" Na mindegy... Egészségére. Addig nem érdekel, amíg csak bámul. Ha már fogdos, akkor feljelentem, arra számíthat! Aprilkéről pedig holnap várhattok képeket, ha sikerül megkapnom őket Kamitól. Tényleg tündéri egy kutyus. :)

Holnap van az utolsó nap. Reggel, első óránk mozgás lenne, de elmegyünk jégkrémezni a sarki kisboltba. Aztán pedig megyünk piknikezni a repülőtérre. Lesz szalonnasütés is, meg minden egyéb, és Kamillával lemegyünk a lovardába (Serf). Pont Kami oktatója lesz lent, szóval mondta, hogy szívesen vár minket egy kis pacipucolásra és fürdetésre. :) Lehet, hogy Zsófi is jön majd, de ő még nem biztos. Azt mondta attól függ, milyen kedve lesz. Remélem jön ő is. :)

Mostmár el fogom hagyni a bocsánatkéréseket a blogolások elmaradása miatt, hisz' úgyis tudjátok, hogy igyekszem. Fruzsiék jelentkeztek a táborba, de sajnos nem fértek bele az első turnusba... Mint később kiderült, 20-an jelentkeztek az első táborhétre, és ebbből csak 15-öt fogadtak el, a többi várólistás. A várólistások azok, akik akkor jöhetnek arra a táborhétre, ha egy valaki a 15 ember közül visszamondja, és így felszabadul egy hely. Nos, én összesen 13 emberről tudok, aki biztosan jön, őket mind ismerem és tudom, hogy befizették már és jönnek. A másik két táborozó ismeretlen számomra, szóval róluk nem tudok semmit. Anyukájuk még fel is hívta a Rolandot, hogy nem-e lehetne valahogy megoldani, de sajnos nincs remény. Ez főleg nekem szar, mivel nagyon régóta tervezzük és mi mindig együtt mentünk Broncora. Szerettünk volna együtt tölteni egy hetet, ami most csúszik Augusztus végére... Szuper. (Y) Legalább angolból megkaptam a 4-est. Így év végén 4,29 az átlagom, ami jónak mondható. Nem is rontottam és nem is javítottam előző évhez képest. Az osztály 6. legjobb tanulója vagyok, és vagyunk 30-an. :) Szóval, az évet jól zártam, és mostmár csak erre a két, dögunalmas napra kell bemenni, csak hogy poshadhassunk még kicsit a suliban... (Y) Mindegy, kibírom. Azután jövőhét vasárnap megyek végre Broncora! :) Istenem, alig várom már. Annyira jó lesz mindenről megfeledkezni egy kicsit és csak Gulliver meg én... Szuper lesz, nagyon várom! Majd igyekszem onnan is blogolni kicsit. :)

Jahajj, gyerekek... Fájok (szép, magyarosan...) mindenhol. Lent voltam ma Isu tanyán segíteni Fruzsinak meg Szandinak. Lepucoltam 5 lovat, kitisztítottam Szandi kötőfékét és meg is fürdettük a drága Mókust, aminél persze én több vizet kaptam, mint a ló. Remek nap volt, de a végefelé már úgy leégtem, hogy lassan sírógörcsöt kaptam a fájdalomtól. Most is tejfölben fürödve ülök a gép előtt és pötyögök. Miután lecsutakoltam a Tündit, kiderült, hogy az a három ember, aki miatt a Mazsit, Mesét és a Tündit lepucoltuk, nem jönnek, Szandiék megkérdezték, hogy felülhetünk-e mindhárman a lovakra, hogy lemozgassuk őket. Anikó belement abba is, hogy én is felülhessek, mert nagyon sokat segítettem ma, és megérdemlem. Nagyon boldog voltam. :) Nem is reméltem, hogy lóra ülhetek, és végképp nem azt, hogy ilyen szuper órám lesz. :) Szandi oktatott, és nagyon élveztem. Kicsit féltem, mert az ezelőtti lovaglóórám, ami angolban volt, nem nyerte el annyira a tetszésemet, nagyon kemény volt és eléggé feszengtem is (ahhoz képest, hogy majd' 4 évig nem ültem angolban, elég kemény óra volt...). Itt viszont nagyon laza voltam, és könnyedén is ment. Szilajt kaptam, és mindvégig figyelt rám. Nagyon okos és rendes paci, és rajta a tanügetés egyszerűen mesés! *-* Nagyon kényelmes. Sok új dologot tanultam meg, és még egy ilyen óra, és remekül fog menni az angol lovaglás. :) Ez egyébként életem 4. angol lovaglóórája volt, szóval meglepődtem, mikor Szandi elhalmozott a dícséreteivel. Szerinte nagyon jól ment nekem, és nagyon ügys vagyok, ahhoz képest, hogy ez nem túl sokadik alkalmam volt. És szerinte a Szilaj még senki alatt nem dolgozott úgy (pályán), mint alattam. :) Nagyon boldog voltam, és egyben büszke is. Remek lezárása volt egy remek napnak. Képek később várhatóak. :)

Azt mellékesen nem is említem, hogy természetesen nekem lett igazam a hajfestékkel kapcsolatban. Amint hazaértünk a szüleimmel, anya befestette a hajamat, és mikor megszárítottuk, felül lila volt, alul meg fekete... Szóval, ha nem süt rá a nap, akkor a felső részt kivéve teljesen fekete, ha meg rásüt, akkor lila. Gyönyörű, mit ne mondjak... :D Na nembaj, 1-0 ide, és legközelebb biztos, hogy én választok hajfestéket.

Röstellem, hogy ennyi ideig nem írtam. Jöttek a vizsgák, és készülnöm kellett. Egy kis összegzésben megpróbálom leírni mi minden történt velem az elmúlt hetekben. :))

Tegnap el voltam tiltva, de engedéllyel fent lehettem kábé 1,5 órát, viszont azt nem szerkesztéssel töltöttem, bocsi. Halálra untam magamat az eltiltásom alatt, egyfolytában filmeket néztem és nagy nehezen találtam párat, amit szeretek is és újra megnéztem őket. Ezek között volt a Vak vágta a jövőbe című film. Egyszerűen imádom. Mint mindig, most is sírtam a végén, annyira megható a film. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, egyszerűen gyönyörű. Aztán este csillag születiket néztem és közben Xaxával tárgyaltuk ki a dolgokat. :D Vicces kis este volt. xD A két kedvencem Timi Chen (alias Sadako by Xaxa xD) és László Attila is továbbjutott, szóval én most örülök. :)

Drága keresztanyum elvállalta, hogy valamikor jövőhéten megcsinálja a hajamat. ^^ Már ráférne az igazítás. :) Én jobb szeretem lépcsőzetesen levágatva, mint simán, mivel majdnem szálegyenes a hajam és sokkal jobban látszódik, ha felül zsírosodik.

Nem is említettem még, hogy az új könyvemet még aznap kiolvastam. Imádom! Szerintem fantasztikus könyv, érdekes, relytéjes és tele van szenvedéllyel, bár az általam kevésbé kedvelt szitu is mutatkozik benne, avagy "Nem tudok dönteni két eszméletlen jó pasi között". Én személy szerint Tamani fan vagyok, nemcsak mert imádom a természetfeletti dolgokat, de mert a személyisége pontosan belevág a típusomba: relytéjes, pimasz ugyanakkkor romantikus, kedves, vicces...stb. Történetekbe leginkább ez a típus fog meg, és én is ilyen karaktereket használok a regényeimben.

Az időjárásról: még jó, hogy ma nem mentem ki Érdre! Tegnap még hét ágra sütött a nap, most, ahogy itt pötyögöm ezeket a sorokat, szakad az eső. Csendesen kopog az ablakomon, amit szeretek, nagyon megnyugtató hallgatni az esőt, csak sajnos minden nedves lesz tőle és majd megint takaríthatom szegény (hófehér!) kutyámat, ha feljöttünk a sétából... Mazsi egy kis varacskosdisznó, imád megfűrdeni a vizes fűben. :)

Az előbb kaptam a hírt Virágtól, hogy az apukája belement abba, hogy engem is levigyenek Broncora (!!!), és körbevezessem őket a ranchon. *-* Most irulok-virulok, nagyon boldog vagyok. Már nemsok, és láthatom viszont Broncot és Gullivert! *-* Egy rakat képet készítek majd róla, szóval ide is felteszek egy párat, meg persze videót is szeretnék róla. :) Szerencsére az én szüleim is belementek, bár anya még szeretne beszélni Virág apukájával egyszer mielőtt elmegyünk, de belementek!! :)

Valamint, elfelejtettem tegnapelőtt belinkelni a szerkesztett dolgokat. Az alábbi menük kitöltésre kerültek:
• A ranchról
• Lovak részletesebben
Valamint új kép került be a Berni* menüpontba, Az El Bronco menüpontba és a Szösszenetek menüpontba. :) Jah, és raktam fel jobb oldalra egy kis zenedobozt. Nem tudom milyen rendszerességgel fognak változni a dalok benne, majd meglátjuk. :) A jelenlegi listán kizárólag az én kedvenceim vannak.

Ma szerkesztettem az oldalt (naneee... feltűnt mi? :D), elmentem a gyógyszertárba kiváltani a gyógyszeremet, megírtam 7 tételt (így most van 16 tételem a 26-ból ^^) meg még mangáztam is. Szorgoskodtam, hogy úgy mondjam. Szóóval, megint rámtört a Bronco hiányérzet. Nemcsoda, már csak 44 nap és újra! *-* Jövőhéten megyek AnimeConra, és találkozom pár netes ismerőssel. Alig várom! *-* Most nem írok sokat, mivel már megyek pihenni, mivel még mindig beteg vagyok kicsit. Holnap még írom a tételeket meg tanulok, és reménykedem, hogy a vizsga jól fog sikerülni. :))

Megint nem írtam 2 napja, de nem ígértem, hogy folyamatosan fogok blogolni. :) Amúgy is kábé ugyanúgy telnek a napjaim.

Ma hazajöttem a 2. óráról, mivel szarul voltam. Az orvos szerint elkaptam valami vírust, a héten maradjak otthon és kúráljam magamat és persze szedjek gyógyszert. Ha minden jól megy, hétfőn ujra suli. :)

Délután a tételeimet írogattam, már megvan 9 a 26-ból. xD (Haladok mi? :D) Virág rámírt Facebook-on és beszélgettünk Broncoról. Ő is jön táborba, és mivel még új ott, az apukája szeretné megnézni közelebbről is a ranchot, de kíváncsi lenne egy táborozó véleményére, így Virág rám gondolt. Szóval, ha minden jól megy, és anyuék is belemennek, valamikor a hónapban ellátogatunk Broncora Virágékkal. *-* Tök szupi lenne, mert én csukott szemmel is tudom, mi hol van és mi micsoda, szóval nagyon egyszerűen betudom mutatni nekik a ranchot és az lesz a jutalmam, hogy láthatom Gulliverkémet még a tábor előtt. Csodááás! *-* Alig várom. Virággal majd csikót simogatunk, meg körbevezetem őket a kedvenc helyeimen keresztül mindenhol. Csinálok majd sok-sok képet, szóval lesz majd, ami felkerül. :) Persze kaptam már képrendelést, szóval jövök Fruzsinak Bébis képekkel, Szandinak pedig Easy-sekkel. :) De természetesen nem hagyom ki életem szerelmét, Gullivert sem és Virággal is készülnek majd közös képek, szóval reszkessetek! :D

Na, ennyi. Készülök még ma vagy holnap egy tavaszias dizivel, szóval arra is fel lehet ám készülni! :) És tervezek egy-két új modult, amiben képek várhatóak majd. :)

Egy jó ideig nem írtam. Kellett a lenyugvás. A BL Farm nem jött össze, nincsenek lovagolható lovak. Kezdtem úgy érezni, hogy a lovaglást nem nekem szánta az élet, és gondolkodtam rajta, hogy abbahagyom. Nagyon győzköd mindenki, hogy nem érdemes, mert "jó lovas vagyok"...stb. Én nem így gondolom, de ez már más lapra tartozik. :) Viszont nagyon jól estek Szandi szavai: "Aki képes Gullivert ellovagolni, az csak jó lovas lehet." Köszönöm! :)

Azt tudni kell rólam, hogy nagy a fantáziám. Ebből adódóan gyakran írok regényeket és verseket. Most is dolgozom egy regényen, a címe: Thirst, szomjúság. Eddig három ismerősöm olvasta, mindhármuknak tetszik és közülük egy, névszerint Zsófi nagyon lelkes olvasója. :) Gyakran ad ötleteket hozzá, és most újra volt kedvem írni (1,5 hónap kihagyás után) hála neki. :) Ezúton is köszönöm. ^^

A suliban jelenleg minden rendben. Nagyon jól kijövök szinte mindenkivel (néhány fiúval veszekszünk egyszer-kétszer, de nem komoly), jókat nevetünk főleg Kamillával meg Zsófival de szinte mindenkivel tudok jókat röhögni. Hamarosan év vége. Egy részem örül, a másik nem. megint egy évvel lettem öregebb, és egy nyáron át valószínű, hogy nem látom a barátaimat a suliból. Viszont örülök,mert így is közelebb vagyok Broncohoz és Gulliverhez! Alig várom már. :)

Egy óra múlva megkapom az egyik régóta várt könyvemet, a címe "Wings". Természetesen tele van romantikával, izgalmakkal és megfejtendő dolgokkal. Ezt a kombinációt imádom a legjobban. Szóval most irulok-virulok, és reménykedek, hogy nem jön közbe semmi. :)

Hamarosan ittvan az osztálykirándulásom is, és az írásbeli és szóbeli vizsgáim (angolból). A 26 szóbeli tételből eddig megvan 4... haladok mi? Mindegyiknek minimum 20 mondatosnak kell lennie. De igazából van, ami bennevan a könyvben, csak össze kell szedjem rendesen és van amit megkapok másoktól, szóval egy picivel azért több, mint 4, de így is van még mit dolgoznom rajtuk és még meg is kell tanulni. Előre érzem, hogy a nyelvtani része (írásbeli) 3-as lesz, és a szóbeli lesz 4-es vagy kis szerencsével 5-ös. A nyelvtanban nem vagyok jó, egyszerűen nem tudok 2-nél több igeidőt megkülönböztetni. Tehát ha például van egy olyan feladat, amiben ki kell választani, hogy a 3 igeidő közül melyiket használjam, az már nem megy. 2-ig megy. Afölött már nem. Sajnos nem bírom megjegyezni, hogy mi tartozik pl. a Simple Past-hoz. Ha mondja valaki, hogy have+3. alak, akkor felismerem, hogy melyik igeidő, de ha fordítva kérdezik, az már nem megy. :/ Azért reménykedem és készülök ezerrel.

Nos, szerintem ennyi lenne, bár talán még egy dizivel megleplek titeket a héten valamikor.
Az érettségizőknek és vizsgázóknak kitartást és sok sikert, a többieknek pedig további szép napot. :)

Nos, részemről az első blogbejegyzésem ezen a honlapon. :) A tavaszi szünet az egyik barátnőmmel, Kamillával kezdődött. Ma ünnepli a 16. születésnapját, és a bulit tegnap tartották amire sajnos nem tudtam elmenni, mert máshova voltam hivatalos, de mi kettecskén megünnepeltük még előtte csütörtökön, nálunk. Vicces nap volt, filmet néztünk, nasiztunk, kutyáztunk és persze gitároztunk. Péntek délelőtt apa levitt Törökbálintra az Isu tanyára Fruzsiékhoz. Remek napunk volt, majd' megfőttem a napon. Lovagolni nem volt lehetőségem, de Fruzsival ketten lefutószáraztuk Picúrt, aztán lecsutakoltunk két pacit és mentünk haza. Én Tündit csutakoltam. Mint később rájöttem, még nagyon régen (2-3 éve) amikor lent voltam Fruzsiékkal lovagolni, akkor rajta ültem. Mára már nyugdíjas paci, de jó volt újra látni, kicsit megdögönyözni és persze szép tisztára pucolni. :) Hazafelé az egy óránként járó busszal mentünk volna, de a buszsofőr szépen a szemünkbe hazudott, miszerint nincsen diákjegy, amivel nem mellesleg Fruzsi szinte minden nap utazik... Na mindegy, gyalogoltunk. Írtó meleg volt, így a kisboltban vettünk egy kis kólát, amit ketten, beosztással hazafelé megittunk. Otthon beestünk az ágyba és filmeztünk. Fruzsi valószínűleg napszúrást kapott, mert fájt a feje és nagyon le is égett, meg fáradt is volt így elaludt én pedig tovább néztem a megkezdett filmünket. Szombaton egész nap filmeztünk, meg hülyéskedtünk, és habár kicsit uncsinak hangozhat, mi nagyon is jól szórakoztunk. Este néztük a csillag születiket. Szakadtunk! :D Viszonylag (mondom viszonylag!) korán mentünk lefeküdni, olyan éjjfél-hajnali 1 körül. Reggel sokáig aludtunk, én előbb is keltem, mint Fruzsi, mert fájni kezdett a hasam, de szerencsére hamar elmúlt. Átmentem Szandihoz, hogy ne zavarjam Frut. Megreggeliztünk és jöttek is értem a szüleim, mert 1 órára hivatalosak voltunk a nagyimékhoz ebédre. Mivel előtte reggeliztem egy órával, nem fért le túl sok minden, de azért három kindertojást lenyomtam desszertnek. :D Bátyóval hülyültünk, aztán hazamentünk.

Még tegnap bejelölt Facebook-on valaki, akivel jót beszélgetünk (jelenleg is). Van egy csodaszép lova, TB Playful Redy a neve. A csömöri Boldog Ló Farmon tréningezi az egyik példaképem, Goór Marcsi. Mondta is, hogy örömmel vennék Redy-vel, ha egyszer lelátogatnék oda. Kaptam magam és utána néztem ennek a farmnak, mivel jókat hallottam felőle, és amúgy is lovardát keresek ahol lehetőleg van western oktatás. Az angol nem vált be nekem, háromszor ültem eddig angolba és mindháromszor rosszul sült el valami, szóval szerintem ez egy jel az égiektől, hogy ez nem nekem való... :/ A hely remek, nekem nagyon tetszik műholdas térkép alapján, és két remek tréner is dolgozik ott, akiket ismerek (Marcsi és Kata). Szóval jött az, hogy anyuéknak is beadjam a dolgot. Anyunak tetszik, mivel western, és közelebb is van, mint például Bronco. Mondta, hogy érdeklődjek az árak felől, és ha elfogadható, akkor minden más a tanulmányi eredményeimen múlik, de ő felőle mehetek. Van versenyképzés is, aminek kifejezetten örültem, ugyanis gyerekkori álmom és igen nagy célom, hogy versenyezhessek. Reméljük sikerül....

Nos, ennyi lenne, most megyek írni az angol szóbelis tételeimet. :))

U.i.: a Tovább gombnál értékelést találtok a film-maraton alatt megnézett filmekről. :)